Újabb rendezvényen van túl a soproni Nyírség kör: a napokban rendezték meg a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. soron következő programját a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. Az erdőgazdaság - a társszervezetek közül egyedüliként - egy hallgatói klubot működtet a felsőoktatási intézményben. Megpróbáljuk összefogni a Nyírséghez, illetve Kelet-Magyarországhoz valamilyen formában kötődő fiatalokat. Arra számítunk, hogy közülük kerülnek majd ki azok az erdőmérnökök és faipari mérnökök, akik az egyetem elvégzése után nálunk akarnak majd munkát találni - foglalta össze Kaknics Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója. 

A korábbi rendezvényekhez hasonlóan a mostani alkalommal is bemutatkozott az erdőgazdaság egyik egysége. A Fehérgyarmati Erdészetnél zajló munkát elsőként filmeken tanulmányozhatták a fiatalok, majd Szalacsi Árpád erdészeti igazgató egészítette ki a látottakat. Ezt követően már a személyes beszélgetésekre terelődött a hangsúly, a hallgatók az erdőgazdaság munkatársainál tudakozódtak a lehetőségek, kilátások felől.

Abból a szempontból rendhagyónak számított a Nyírség kör, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem vezetői is részt vettek rajta. Megtisztelte jelenlétével a programot Prof. dr. Faragó Sándor, rektor; Prof. dr. Náhlik András, az Erdőmérnöki Kar dékánja; Professzor dr. Jereb László, a Faipari Mérnöki Kar dékánja; Dr. Bartha Dénes, az Erdőmérnöki Kar- Növénytani és Természetvédelmi Intézet igazgatója; Dr. Kosztka Miklós, a Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási intézet egyetemi tanára; Dr. Molnár Sándor, a Faipari Mérnöki Kar, Faanyagtudományi Intézet egyetemi tanára; valamint Dr. Kovács Gábor és Dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar Termőhelyismerettani Tanszékének egyetemi docensei.

Prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora szerint példamutató kezdeményezés a Nyírség kör. Az ilyen társaságoknak évszázados hagyománya van, hiszen már Selmecbányán és Sopronban is voltak évtizedekkel korábban hasonló rendezvények, amelyek - a kisebb mobilitás miatt - a szülőföldet jelentették a diákoknak. Mára jelentősen megváltozott a helyzet, az emberek ugyanis kevésbé vannak egymásra utalva. Az erdőgazdaságnak azonban jól felfogott érdeke, hogy szakmailag és emocionálisan is magához kösse a térségből elszármazottakat - fogalmazott a rektor.