A vásári forgatagnak éppúgy része volt a bohóc, mint az éneklő indiánok, és persze alkudozás nélkül sem lenne igazi a vásári hangulat. A 63. országos nagyvásárra idén kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Az árusok azt mondják, vásárlókból kevesebb van, a sátorhely bérlése viszont sokba kerül.

- Sajnos elég sokba kerül. Elég sok a helypénz, ráadásul az emelkedik, miközben egyre kevesebben vásárolnak – panaszolta Karsai Márton kereskedő.

Míg az árusok a helypénzt sokallták, addig a vevők az áru minőségével voltak elégedetlenek. Sok nézelődő gondolta úgy, hogy a földről árult cipők és halomba hordott ruhák nem tesznek jót a vásár színvonalának. Van, aki szerint sok a „gagyi”, mások úgy vélik, drágaság van, s jobb minőségű árut tudnak venni ugyanennyiért vagy még olcsóbban az üzletekben.

A látványkovács és a Régi Idők Vásárának többi árusa viszont emelte a színvonalat. Az Akadémia utca hagyományőrző sátrai a régi nagy kirakodásokat idézték fel. Ezek a standok minden korosztályban nagy sikert arattak.

- Ma már a hagyományokat kezdjük elfelejteni. Nem tartjuk tiszteletben az őseinknek, az elődeinknek a kultúráját. Örülök neki, hogy ez a vásár még mindig létezik, még több kellene belőle – vélekedik Végh Csaba.

A Mihály napi vásárra idén is rengetegen voltak kíváncsiak. A rendezvényre több tízezren látogattak ki. A vásározók biztonságára rendőrök és közterület felügyelők vigyáztak.