A megyei kamarai tagok előtt Miklóssy Ferenc elnök, tiszteletbeli konzul, elmondta: az ötmillió lakosú Finnország és hazánk között nem volt akkora különbség, mint most. 1990-ben pl. 6 százalékos gazdasági visszaesés volt ott, ma viszont a korrupciómentes ország a világ élvonalába tartozik. Jóllehet, jelentős finn befektetők vannak hazánkban, ám ők a Duna túloldalát „lakták be”. Kereskedelmi forgalmunk mindössze 320 millió euró, múlt évi élelmiszerforgalmunk is szerény volt, 12 millió euró. Ajánlatos lenne betörni a finn piacokra, illetve a Dunától keletre is letelepíteni finn befektetőket – szögezte le.

Jari Vilén nagykövet elöljáróban bejelentette: olyan helyzetben vagyunk, amikor Európa lábadozik a válságból, az eladósodottság pedig nagy kihívás sok ország számára. Finnország legégetőbb problémája az elöregedés, amiből a nagy munkaerőhiány következik hamarosan, ezért is keresi a finn nagykövetség a magyar munkavállalókat. A nagykövet szerint az adóemelés elkerülhetetlen, ám az utolsó eszköz, amihez folyamodni akarnak. A foglalkoztatás legnagyobb problémája, hogy későn kezdenek el dolgozni a fiatalok, tehát hamarabb kellene elkezdeni, s 68 éves korig dolgozni. Ma Finnországban 63 és 68 év között lehet nyugdíjba menni. A finnek tehát a munka, az életpálya meghosszabbításában látják a válságból való kilábalást, mert ezzel többet tudnak elérni, mint az adóemeléssel. Utalt a nagykövet arra, hogy a magyar kormány 2013-ban 9 százalékkal kívánja a társasági adót csökkenteni, míg ők az egyszázalékos csökkentésen is elgondolkodnak, sőt annak 26-27-28 százalékos kivetését tartanák kívánatosnak.

Összességében 1,7 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség, ehhez pedig mindenkinek 1-2 évvel tovább kell dolgoznia, de a születési rátát is növelni kellene, továbbá 15 ezer bevándorlóra lenne szükség, illetve az adóbevételeket is növelni – sorolta a nagykövet. Meggyőződése továbbá, hogy náluk az adócsökkentésnek nem lenne gazdaságélénkítő hatása, jóllehet, hazánk ezzel ellentétes lépéseket tett.

Az előadásból kiderült, míg Finnországban a bruttó nemzeti össztermék 190 milliárd euró, addig hazánkban ez az összeg 100 milliárd körül van.

A finn befektetők Magyarországra telepedését nagymértékben meghatározza az előretervezhetőség és a kiszámíthatóság. – Ha ez meglesz, akkor megkétszereződhet, sőt, megháromszorozódhat a finn befektetők száma. Keressük az új helyeket, s Debrecen lesz az egyik központ, amelyen keresztül befektetnek a finn cégek – vetítette előre a nagykövet.

Milóssy Ferenc az elhangzottak után reményét fejezte ki, hogy 10 év múlva hazánk gazdasági mutatói közelítenek a finnekéhez, ám nem azok visszaesése árán.