A helyi sajtó úgy jellemezte a DVSC genovai vendégjátékát, hogy a „legpuhább” meccs következik az El-ben a Sampdoria számára. Az első néhány perc ezt nem igazolta (a folytatás sem): a debreceniek nem kezdtek megilletődötten, igaz, nem sokat birtokolták a labdát.

Tíz perc elteltével mindegyik csapat eljutott az ellenfél kapujáig. Cassano beadását a kivetődő Malinauskas fogta, míg a másik oldalon előbb Szakály Péter, majd Kiss Zoltán próbálkozott távolról, de egyik kísérlet sem volt igazán veszélyes.

A 18. percben helyzet nélkül szerzett vezetést a Samp: Laczkó Zsolt a tizenhatoson belül lerántotta Giampaolo Pazzinit (igaz, az olasz is megfogta a magyar játékost), a jogos büntetőt a sértett a kapu bal oldalába lőtte a jobbra vetődő Malinauskas mellett. (1–0)

A játék képe a folytatásban annyit változott, hogy a Debrecen egyre többet birtokolta a labdát, és nem adta fel a támadás lehetőségét sem. Fabrizio Cacciatore kis híján a saját kapujába talált egy rosszul sikerült felszabadításból, majd Nagy Zoltán lőtt 18 méterről a kapu fölé.

Hosszú idő után az első értékelhető Sampdoria-helyzet Koman Vladimir nevéhez fűződött, de a középpályás jobb oldali lövését könnyedén hárította a DVSC litván kapusa.

A csoport másik mérkőzésén eközben Dzsudzsák Balázs tizenegyesből szerzett góljával megszerezte a vezetést a PSV a Metaliszt Harkiv vendégeként (a hollandok emberelőnybe is kerültek), a 30. percben pedig már 2–0-ra vezettek a látogatók!

A magyar bajnok az első félidőben egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet a nagyon kényelmesen futballozó Sampdoria ellen, de a hazaiaknak egyetlen hiba elég volt ahhoz, hogy megszerezzék a vezetést. A DVSC a szünet előtt kis híján egyenlített: Czvitkovics 18 méterről a jobb oldalról lőtt, kísérletét Curci ujjheggyel szögletre tolta, más kérdés, hogy a cseh Libor Kovarík játékvezető nem vette észre az olasz kapus bravúrját, ugyanis kirúgást ítélt…

A második játékrész úgy kezdődött, ahogyan az első befejeződött – debreceni helyzettel. Yannick hagyta ott a védőjét a bal oldalon, éles szögből lőtt, de Curci zárta a szöget.

Az 53. percben a Sampdoria veszélyeztetett, Pazzini bal oldali szögletből fejelt a kapu fölé, valamivel később pedig Antonio Cassano nyolc méterről leadott lövését hárította nagyot vetődve Malinauskas. Az olasz klasszisnak ez volt az első említést érdemlő villanása, míg a debreceni kapusnak először volt szüksége bravúrra.

Érdekesség, hogy a meccs előtt a DVSC hivatalos honlapján a csapat szurkolói szavazhattak az esti mérkőzésre, és az olvasók 48 százaléka a „nagyon elvernek minket” opciót jelölte be, vagyis az olasz sajtóhoz hasonlóan a Loki drukkerei sem igazán bíztak a gárdában.

A Debrecen azonban nem igazolta a várakozásokat, a Bernáth Zoltán, Máté Péter és Komlósi Ádám hiányában korábban sohasem látott összeállításban felálló védelem Malinauskas kapussal kiegészülve jól blokkolta a hazai akciókat, míg elöl több veszélyes lövésre is futotta a Loki erejéből.

A 67. percben Kiss Zoltán 20 méterről lőtt nem sokkal a jobb alsó sarok mellé, majd Czvitkovics tízméteres lövését védte a kiváló formában lévő Curci. Ez utóbbi helyzet volt a meccs legnagyobb vendéglehetősége.

A Sampdoriában kezdőként pályára lépő Komant a 80. percben le kellett cserélni, miután görcsöt kapott. A magyar válogatott középpályása jó teljesítményt nyújtott, több használható labdát adott társainak és volt egy lövése is, ami eltalálta a kaput.

A hajrában a Sampdoria támadott többet, Pazzini térdéről fölé pattant a labda, Cassanónak pedig volt egy látványos sarkazása, de Malinauskas rajta volt a labdán.

Az eredmény már nem változott, 1–0-ra győzött a Sampdoria, ám a DVSC nem vallott szégyent genovai vendégjátékán. Ezt alátámasztja a kapura lövési statisztika is: a vendégek tízszer próbálkoztak, amiből három találta el a kaput, míg a Samp ugyancsak háromszor találta el a kaput, hét kísérletből.

A csoport másik meccsén 2–0-ra győzött a PSV.

MESTERMÉRLEG
„Kiszenvedtük a győzelmet – nyilatkozta Domenico Di Carlo a találkozót követően. – Tudtuk, hogy a Debrecen veszélyes kontrákra képes, erre fel voltunk készülve, s néha bizony túlságosan kivártunk, nem mentünk előre, nehogy leindítsanak bennünket. Annak viszont örülök, hogy csatáraink jól játszottak, főként pedig annak, hogy Giampaolo Pazzini gólt lőtt, még ha tizenegyesből is. Volt tartásunk, de nem voltunk elég kreatívak. Borzalmas volt a pálya, persze nem akarom erre fogni. Az egyetlen pozitívum, hogy két forduló után négy pontunk van az Európa-ligában. A Debrecen védelme jól zárt, hiába próbáltuk a széleken megbontani, nem nagyon ment. Én is láttam egy két játékosomon, hogy nehézkesebben mozog a megszokottnál. Remélem, gyorsan kipihenjük a meccset, vasárnap már bajnoki vár ránk.”

„Méltó ellenfele voltunk a Sampdoriának – értékelte a találkozót a lefújást követően Herczeg András. – Fegyelmezetten és szervezetten játszottunk, megvoltak a helyzeteink, lövéseink – sajnálom, hogy a félidőben kényszerűségből kellett cserélnem. Lehet, sokan azt gondolják, hogy túlzott önbizalommal mondom, de a döntetlenre rászolgáltunk volna. Mentünk így is becsülettel előre, nem sokkal a vége előtt helyzetünk volt, átlövéssel próbálkoztunk. Ismét csapatként játszottunk, és ez biztató a jövőt illetően. Ebben a meccsben több volt.”

A mérkőzésről végeredményben döntő 11-esről a szakembernek igen határozott véleménye van.

„Nem volt az! Maradjunk annyiban, hogy érdekes volt a játékvezető működése. A labdarúgók is mondták, sőt a meccs után többen is hívtak, hogy ez bizony nem ért büntetőt. Az olasz csapat játékosa befeküdt Laczkó Zsolt ölébe.”