A 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműholddal a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a 2022. október 9-én megfigyelt GRB 221009A jelű gamma-felvillanás csúcsértékét, ami a nagyobb műszerekkel érzékelők túltelítettsége miatt nem volt lehetséges - közölte az MTI-vel az ELKH.

Ez volt az emberiség történetében észlelt legerősebb, sikeresen megörökített gamma-felvillanás, amit számos nagy műszer, többek között a NASA által üzemeltetett Fermi-műhold (Fermi Gamma-Ray Observatory) is megfigyelt. A felvillanás csúcsértékét azonban ezek a nagyobb műszerek nem tudták pontosan meghatározni.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében (CSI) épített GRBAlpha kisműhold, amely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB), 10 × 10 × 10 centiméteres kis méretének és az innovatív detektorfelépítésnek köszönhetően képes volt akkurátusan meghatározni ennek az extrém fényes forrásnak a csúcsértékét.

A gamma-felvillanások az ismert Világegyetem legenergetikusabb eseményei. Tanulmányozásukkal betekintés nyerhető nagy tömegű csillagok végső robbanásaiba, valamint fekete lyukak születésének folyamatába is.

A GRBAlpha a világon jelenleg a legkisebb csillagászati műhold, több alrendszerét, köztük a 2022-es gamma-felvillanást is megörökítő detektort a CSFK CSI kutatói fejlesztették ki magyar-japán-szlovák-cseh együttműködésben, és a küldetést jelenleg a brnói Masaryk Egyetemmel, illetve a Kassai Műszaki Egyetemmel közösen valósítják meg.

A GRB 221009A eseménnyel kapcsolatos mérési eredményeket, valamint a GRBAlpha kisműholdat és működését bemutató szakcikkeket az Astronomy and Astrophysics tudományos folyóirat közlésre elfogadta. Elkészítésükben a CSFK CSI-ből a projektet vezető Pál András mellett az elektronikai rendszereket is tervező Mészáros László, Kiss László főigazgató és Csák Balázs, a földi műholdvevő állomások tervezője is részt vett.

A közleményben idézik Pál Andrást, a CSFK CSI kutatási tanácsadóját, a GRBAlpha műhold detektorrendszerének vezető fejlesztőjét, aki szerint ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a legkisebb műholdas műszerek amellett, hogy rendkívül hatékonyan hozzá tudnak járulni a tudományos projektek eredményeihez, fontos kiegészítői lehetnek a nagyműholdas misszióknak is.

A GRBAlpha műholddal a GRB 221009A jelű esemény megörökítésén túl több tucat hasonló, kisebb gamma-felvillanást, az űridőjárási folyamatokat meghatározó nagyenergiás napkitöréseket, valamint aktív csillagok kitörését is sikerült detektálni. Az ehhez hasonló kisműholdas küldetések indítását a közeljövőben több ország intézeteiben is tervezik. A kutatók közlése szerint ebben a kategóriában a GRBAlpha az első műszer, amely megalapozza az utat a többi hasonló kezdeményezés számára.