Rengeteg szó esik a külföldi munkavállalásról, itthoni és kinti bérek összehasonlításáról, de keveset foglalkozunk azzal, hogy mi a helyzet országon belül: hogyan él meg egy felszolgáló Budapesten és vidéken, hol éri meg jobban villamosmérnöknek lenni, hogyan alakulnak egy fodrász bevételei és kiadásai a fővárosban, vagy azon kívül. A Profession.hu körképéből most kiderül.

Fodrászok, villamosmérnökök, orvosok és felszolgálók válaszoltak a Profession.hu kérdéseire, majd az azonos munkát végző budapesti és vidéki interjúalanyokat párokba rendezve rajzolódott ki az aktuális helyzet. A kutatás nem reprezentatív, a válaszadók saját életükre vonatkozóan adták meg az adatokat, neveik az anonimitás érdekében nem valósak.

Tamás (54) Budapesten dolgozik gyermeksebészként, mellette heti egy napot ügyel. Emesének Ceglédi háziorvosi praxisa van. A legnagyobb eltérés a jövedelmet tekintve kettőjük között mutatkozott: Tamás havi jövedelme eléri a nettó 400.000 forintot, Emese viszont csak 130.000 forint bevételre számíthat havonta. Jelentős volt a különbség még a budapesti pincér és pultosként dolgozó Lajos (42), valamint a szeghalmi kávézóban felszolgáló, Eszter (21) jövedelme között is: míg Lajos jövedelme havi szinten nettó 150.000 forint, addig vidéki kollégája, Eszter alig 80.000 forintot keres.

A 37 éves Virág jó néhány év szakmai tapasztalattal a háta mögött Monoron dolgozik fodrászként és átlagosan 225.000 forintot keres egy hónapban. Gábor 38 éves, két gyermek édesapja és a főváros egyik külső kerületében ugyanez a hivatása, amivel akár 300.000 – 400.000 havi forintos jövedelemre is szert tesz. Már Monor és Budapest külső kerülete között is nagy a bevételek közötti különbség, ami Gábor szerint tovább nő a belvároshoz képest, az ott kialakítható magasabb szolgáltatási díjaknak köszönhetően. Ezzel szemben a külső kerültekben, ahol például Gábor is dolgozik, nagyon ritkán fordulnak meg külföldi vendégek, tehát csak alacsonyabb áron, kisebb bevételt generálva működhetnek.

Meglepő módon vannak azonban olyan szakmák is, ahol szinte alig tapasztalható eltérés a jövedelemben Budapest és vidék viszonylatában. Ilyen például a villamosmérnöki pálya. A fővárosban dolgozó pályakezdő Tibor 25 éves, egy éve diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen és havi szinten 210.000 forintot keres. László szintén 25 éves, fél évvel végzett Tibor előtt az egyetemen ugyanazon a szakon és utána Kecskeméten sikerült elhelyezkednie, így havonta nettó 200.000 forintot a fizetése.

Tovább árnyalja a képet, hogy ki hány órát dolgozik a fizetésért. A budapesti fodrász, Gábor és monori kollégája, Virág is heti 40 órát dolgozik, Virág órabérre vetített jövedelme 1340 forint, ezzel szemben Gáboré 1875 forint. Két felszolgáló, Lajos és Eszter órabére között szintén nagy különbség tapasztalható. Lajos a fővárosban 800 forintot keres óránként és egy héten átlagosan 45 órát dolgozik. Ezzel szemben Eszternek Szeghalmon, egy héten 44 órát kell átlagosan ledolgoznia, de ő csak 450 forintot kap ezért óránként. A megkérdezett villamosmérnökök kevésbé hajlamosan túlórázni. Tibor Budapesten a kötelezően előírt heti 40 órában el tudja végezni a munkáját és ezért óránként 1312 forintot visz haza. Lajos Kecskeméten minden nap nagyjából egy fél órával hosszabbítja meg a hivatalos 8 órát és így 1160 forintot keres óránként.

Az orvosok esetében tapasztalható a legnagyobb különbség, de a képet árnyalja az éjszakai ügyelet. A Budapesten dolgozó Tamás heti egy éjszakai ügyeletet vállal, így 56 órát dolgozik egy héten, óránként 1785 forintért. Emese Cegléden háziorvosként nem szokott ügyelni, heti 40 órában rendel, de így is pusztán 812 forintos órabérben dolgozik. Tamás szerint azonban nem általános, hogy a Budapesten praktizáló orvosok jobban keresnek. „Ha valaki nem olyan városban kezd el dolgozni, ahol van orvosi egyetem, ami ontja magából a frissen végzetteket, ott az orvos nagy kincsnek számít és általában sokkal jobban megfizetik, mint Budapesten. Különösen igaz ez a hiányszakmákra”- mondja Tamás.

Az interjúkból az is kiderült, hogy Budapesten ugyan általában jobban lehet keresni, de élni is drágább. Tamás Budapesten jelentősen többet költ rezsire, élelmiszerre és utazásra is, mint Emese ugyanezekre Cegléden.

A két villamosmérnök esetében szintén azt tapasztalták a kutatók, hogy László Kecskeméten kevesebb pénzből is boldogul. Tibor többet költ utazásra, annak ellenére, hogy Budapesten él és dolgozik, szemben Lászlóval, aki Újhartyánból jár be Kecskemétre minden nap. A rezsire és élelmiszerre szintén Tibor áldoz többet a fővárosban. László szerint, aki szorgos, az vidéken hasonlóan jól kereshet villamosmérnökként, mint a fővárosban. „Szerintem ebben a szakmában nem nehéz elhelyezkedni. A különbség mégis az, hogy Budapesten sokkal drágább élni”- teszi hozzá.

A felszolgálóknál érdekes eltérés tapasztalható. Eszter többet költ rezsire Szeghalmon, mint Lajos Budapesten, de ha az albérleti díjakat is hozzávesszük, akkor látható, hogy összességében továbbra is Budapesten drágább a lakhatás, ahogyan az élelmiszer is.

A két fodrász válaszából kiderül, hogy utazásra és szórakozásra egyikük sem áldoz a havi jövedeleméből, Gábornak Budapesten viszont többe kerül a bevásárlás, míg Virág Monoron többet költ rezsire.

Összességében tehát elmondható, hogy a megkérdezettek órabérre is átszámolt jövedelme markáns különbségeket mutat attól függően, hogy az adott szakember Budapesten vagy vidéken végzi a munkáját, de jelentős a különbség a megélhetésre fordított összegekben is. Az azonban sajnos egységesen elmondható, hogy függetlenül a megkérdezettek szakmájától és földrajzi helyétől, megtakarításra egyiküknek sincs lehetősége.

„Azt látjuk, hogy 2014 első negyedévében jelentősen, 51 százalékkal nőtt a Profession.hu oldalán az új vidéki álláshirdetések száma, kis mértékben ugyan, de meg is előzve a 49 százalékkal megugró új budapesti pozíciókat” - tette hozzá a körképhez Zsédely Krisztián, a Profession.hu értékesítési vezetője.