.
Elindult a Debreceni Egyetem kutatóegyetemi programja, melyen öt fókuszterületen, kiváló akadémiai kutatócsoporthoz, doktori iskolákhoz és innovatív kutatói teamhez kapcsolódóan 118 kutatócsoport dolgozik. Közel 3 milliárd forint EU-forrást és több százmillió forint önerőt fordít arra az intézmény, hogy még eredményesebbé tegye a kutatást a molekulatudomány, a fizika-, számítás-, és anyagtudomány, a molekuláris medicina, az egészség- és környezettudomány, illetve a nyelvtechnológia és bioetika területén.

A tudás- és technológia transzfer alprojekten belül pedig az öt említett terület kutatásainak szervezése, ipari és nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítése is folyik.
A kutatások magas színvonalát biztosítja a folyamatosan fejlődő egyetemi eszközpark is, melyhez a program keretében már ezekben a hetekben mintegy 554 millió Ft összegű új műszer érkezik. Ennek köszönhetően olyan országosan is egyedülálló, csúcskategóriájú műszerekkel dolgozhatnak a kutatók, mint a villanófény-fotolízis készülék, az őssejtek kutatását lehetővé tévő, többszörös lézer alapú sejtszétválasztó rendszer, a nagy felbontású fehérje analitikai és mikroszkópos eszközök vagy a személyre szóló, molekuláris alapú orvoslást segítő, új generációs genom szekvenáló berendezés.

A programot felügyelő Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács belső szerződést kötött a kutatócsoportokkal, mely tartalmazza a kutatási tervet, költségvetést és a két évre tett vállalásokat. Egyetemi szinten a két év alatt a szellemi kapacitás 73 fő kutatóval bővül, további 70 jelenlegi dolgozó tehermentesítése is megtörténik az oktatási feladatok alól. A projekt keretében 22 fiatal kutató kap lehetőséget önálló kutatócsoport indítására.

„Kutatásainak társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjából is jelentősek: a tudományos eredmények számos ipari terület, így a gyógyszer- és a vegyipar, a biotechnológia és egészségipar, valamint az informatikai és környezetipar fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak” – hangsúlyozta a szeptember 24-i nyitórendezvényen Fésüs László akadémikus, a projekt szakmai vezetője. A kutatóegyetemi program legfontosabb célkitűzése, hogy az egyetem elérje a vezető európai elitegyetemek tudományos teljesítményét, színvonalát és elismertségét.

A kutatóegyetemi TAMOP projekt szakmai alprojektjei

Objektív adatok alapján az öt kiemelt szakmai terület a Debreceni Egyetem legversenyképesebb alapkutatási területe: ezekben az Egyetemen összesen 12 akadémiai kutatócsoport, 21 doktori iskola és hét korábbi TÁMOP pályázaton támogatást elnyert innovatív kutatói team működik.

1. a Molekulatudomány.

A Dr. Joó Ferenc vezette Molekulatudomány, mint kiemelt kutatási terület a kémiai és biológiai kutatások valamint a gyógyszerkutatás szoros együttműködését valósítja meg. Kiemelt kutatási irányt képvisel a biológiai makromolekulák és a kis molekulák közötti kölcsönhatások vizsgálata, kiválasztott hatással rendelkező molekulák tervezése, a szénhidrát-fehérje szerkezetek vizsgálata, fehérjekrisztallográfia, fehérjék aktív állapotának tanulmányozása. Nemzetközi hírnevet vívtak ki a biokoordinációs kémiai kutatások (pl. a prionfehérjék és fémionok kölcsönhatásának felderítése és szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában) továbbá a kontrasztanyag-fejlesztő koordinációs-kémiai alapkutatások a mágneses rezonancia alapú molekuláris képalkotás alkalmazásához. Kiemelkedő eredményességűek a homogén katalízis kutatások, melyek biológiai rendszerek katalitikus módosítására is kiterjednek. A környezeti kémiai jelentőségű összetett redoxireakciók mechanizmusának felderítése hozzájárul a talaj- és rétegvizek, az ivóvízbázisok szennyezőinek kémiai úton történő hatékony eltávolítási módszereinek kidolgozásához. A vidéki egyetemek között egyedüliként Debrecenben működik egy kristályröntgen diffrakciós laboratórium, amely felbecsülhetetlen segítséget nyújt a molekulák szerkezetének meghatározásához. Ezen a területen 7 új, fiatal kutatócsoport indul a program keretében.

2. a Fizikai-, Számítás- és Anyagtudomány.

A Dr. Trócsányi Zoltán vezette alprojekt összefogja az egyetemen folyó, a fizika, a számítás- és az anyagtudomány területén a világ élvonalához tartozó alap- és alkalmazott kutatásokat. A közelmúltban a nanoskálájú jelenségek (diffúzió, érzékelési folyamatok, memóriahatások) területén, az Európai Részecsekfizikai Laboratórium LHC gyorsítójához kapcsolódó kutatásokban, valamint a szilárdtestek törési folyamatainak vizsgálatában, modellezésében értek el úttörő eredményeket. Számítástudományban a függvény- és a diofantikus egyenletek elméletében, illetve a számítógépes titkosítási eljárások kidolgozásában vannak kiemelkedő eredményeik. Az anyagtudományokban az orvosi és gyógyszerészeti célra alkalmas polimer bázisú nanokompozitok előállítása, valamint a kifejlesztett anyagok fogászati felhasználása hozott átütő újításokat. Az említett, és további fél tucat kiemelt kutatási területen elért eredményekre alapozva korszerű, élenjáró kutatást valósítanak meg az Észak-alföldi térségben. Területükön 4 fiatal kutatócsoport indult el a projekt keretében.

3. a Molekuláris Medicina.

A Molekuláris Medicina terület vezetője Dr. Nagy László. A terület lefedi a DE Orvos- es Egészségtudományi Centrum számos elméleti es klinikai intézetét, melyek 2000-ben létrehozták a Molekuláris Medicina Kutatóközpontot (angolul: Research Center for Molecular Medicine). Ebben a kutatási egységben világszínvonalú kutatások folynak a sejtek szövetek működésének molekuláris részleteit illetően, különös tekintettel fontos betegségek kialakulásának jobb megértése érdekében. A kutatók 26 munkacsoport es 5 központi laboratórium bevonásával vizsgálják, az emberi genom kifejeződésének szabályozását és rendellenességeit, a sejtek differenciálódásának es elhalásának szabályozását, bizonyos immunfolyamatokban szerepet játszó jelátviteli útvonalakat es az érrendszer integritását elősegítő mechanizmusokat. Az itt folyó munka közelebb vihet a szív és érrendszeri, daganatos, krónikus gyulladásos es a cukorbetegség megértéséhez, diagnózisához és kezeléséhez is. A pályázat lehetőséget biztosít a kutatómunka elmélyítésére, ugyanakkor 6 fiatal munkacsoport indítására és a központi laboratóriumok műszerezettségének javítására.

4. az Egészség- és Környezettudomány.

A terület vezetője Dr. Gergely Pál. A népesség egészségi állapotának javítását célzó népegészségügyi kutatások kiterjednek a népbetegségek (szív-érrendszeri, daganatos, anyagcsere, mozgásszervi) kockázati tényezőinek felismerését, a szűrővizsgálatok keretében történő korai kimutatását és a rehabilitációs tevékenység hatékonyságát javító kutatásokra. A természettudományok területén további, tekintélyes előzményekkel és alapkutatási potenciállal rendelkező területet képeznek a mikroorganizmusokkal kapcsolatos kutatások. Az egyetem mindhárom nagy egységében (az AMTC, OEC és TEK nyolc tanszékén és a Bioinkubátorházban) folyik ilyen tevékenység, ami összességében olyan széles alapkutatási profilt jelent, ami egyedülálló az országban. Különösen jelentős és nemzetközileg is elismert a mikroorganizmusok sejtbiológiája, genetikája, genomikája, biodiverzitása és molekuláris filogenezise valamint a növénypatogén és humánpatogén fajok vizsgálata. A projekt hozzájárul az Egyetemen folyó alkalmazott kutatások fejlődéséhez is, így a funkcionális élelmiszerek, a megújuló energiaforrások (bioetanol), valamint a diagnosztikai módszerek fejlesztése a területén. A kiemelt terület 19 kutatócsoportból áll, és 3 új, fiatal kutatócsoportot támogat.

5. a Nyelvtechnológia és Bioetika.

A terület vezetője Dr. Kertész András. A nyelvtechnológia terület napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő, a nyelvtudomány és az informatika interdiszciplináris együttműködésére épülő tudománya. Eredményei például a beszédszintézisben, a beszédfelismerésben, nyelvi adatbázisok létrehozásában vagy a gépi fordításban hasznosulnak közvetlenül. A bioetika a nemzetközi érdeklődés homlokterében álló alkalmazott filozófiai diszciplína, mely az élettudományok által felvetett etikai kérdésekkel foglalkozik. Fő témái közé tartozik többek között az eutanázia, az abortusz, a mesterséges megtermékenyítés, az őssejtkutatás, vagy a génmanipuláció etikai problémának vizsgálata. A projekt célja többek között a magyar nyelv következő digitális adatbázisainak felépítése és nyelvtechnológiai megalapozása, magyar emlékezethelyek digitális adatbázisának megalapozása és a génmanipulált organizmusokról, valamint az őssejtkutatásról folytatott társadalmi vita etikai szempontú elemzését. A kiemelt terület 20 kutatócsoportból áll, és 2 új, fiatal kutatócsoportot támogat.

6. a hatodik alprogram a tudás- és technológiatranszferért, valamint a projektben létrehozott infrastruktúra hatékony hasznosításáért felelős.

Vezetője Balogh Judit, a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Iroda igazgatója. Ezen belül folyik a kutatások szervezése és a nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése, mélyítése az öt kiemelt területen. Az alprojekt a teljes egyetemi vertikum kutatási eredményeinek hasznosítását is támogatja.

A Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács tagjai

Elnöke, Fésüs László akadémikus, a projekt szakmai vezetője. Minden területért külön szakmai vezető felelős, a Debreceni Egyetem öt tekintélyes akadémikus professzorai: Joó Ferenc (Molekulatudomány), Trócsányi Zoltán (Fizikai-, Számítás- és Anyagtudomány), Nagy László (Molekuláris Medicina), Gergely Pál (Egészség- és Környezettudomány) és Kertész András (Nyelvtechnológia és Bioetika). A Tanács tagja a fent említettek mellett az egyetem tudományos rektorhelyettese, Dr. Páles Zsolt. A Tanács tartósan beépül az Egyetem működési rendszerébe, a két éves támogatási projektet az Egyetem hosszú távú kutatóegyetemi programja első lépésének tekinti.