1848. március 15.

Március 15.-én minden megemlékezõ kokárdát tûz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek elõször nemzeti színû szalagot. De pontosan mi is történt azon a nevezetes történelmi napon?

A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra.

* Először az egyetemeketjárták végig.

* Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és  kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.

Tizenkét pont:

 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.

 2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.

 3. Évenkénti országgyűlést Pesten.

 4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.

 5. Nemzeti őrsereg.

 6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.

 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

 8. Esküdtszék.

 9. Nemzeti Bank.

10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék

külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése.

* A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak.

* A pesti városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a  tizenkét pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba.

* Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett.

* A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését.

A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor és a liberális nemesség más képviselői.

* Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre.

* Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.

 Pest politikai mozgalmának szervezői, e naptól a márciusi ifjak, az azonnali cselekvés mellett döntöttek. Március 15-én reggel az egyetemi ifjúság mozgósításával, a Tizenkét pont utcai kihirdetésével, Petőfi Nemzeti dalának elszavalásával tüntetés kezdődött. A forradalom első, tudatos és ünnepélyes aktusa a belváros ismert nyomdájának, Landerer és Heckenast sajtójának lefoglalása volt. Kinyomtatták és kiosztották a forradalom dokumentumait. A hatalmassá nőtt tömeg a pesti Városháza elé vonult, s a városi vezetéssel is elfogadtatta a Tizenkét pontot.

A testületet megbízták azzal: szólítsa fel a Budán székelő, az országot igazgató helytartótanácsot a nemzetőrség szervezésének engedélyezésére és a politikai foglyok szabadon bocsátására. Hogy követeléseiknek nagyobb nyomatékot adjanak az egész tömeg a hajóhídon át a várba nyomult. A budai börtönéből azonnal kiszabadították Táncsicsot és diadalmenet kísérte vissza pestre. A nagy nap délutánján népgyűlés zárta a tömegdemonstrációk sorát. Pesten vér nélkül győzött a forradalom. Az események hírét szabaddá vált sajtó viharos gyorsasággal vitte szét az országban. Pest forradalmát napokon belül követte a vidék forradalma.

Március 15-én, ugyanazokban az órákban, amikor Pesten megkezdődött a forradalom a pozsonyi országgyűlés küldöttsége, a magyar politikai élet teljes vezérkara, hajóra szállt, hogy Bécsből az alkotmányos átalakulás jóváhagyásával térjen vissza. A Kossuthtal az élen bevonuló magyarokat szabadságot köszöntő ujjongó tömeg fogadta. Másnap került sor a Burgban küldöttség fogadására.. A forradalmi mozgalmakról érkező mind vészterhesebb hírek rábírták a bécsi udvart, hogy a magyar országgyűlés határozatait-megtoldva a pesti március vívmányaival- V. Ferdinánddal jóváhagyassa.