Miközben Európában egyre markánsabb vélemények figyelmeztetnek az eurózóna szétesésének veszélyére – jegybankárok, kormányfők beszélnek vészforgatókönyvekről – itthon egyelőre óvatosan nyilatkoznak a témában a gazdaságpolitika irányítói.

– Pánikot nem érdemes kelteni, ráadásul senki sem lehet igazán tisztában azzal, ami ránk vár – adott magyarázatot a Népszabadságnak a mérsékelt kommunikációra egy banki szakértő.

Valami azért készülőben van, ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának helyzetértékeléséből. A Népszabadság brüsszeli tudósítójának beszámolója szerint Nátrán Roland újságírók előtt kijelentette, hogy létezik „készenléti terv” arra az esetre, ha Görögország kilépne az eurózónából.

Hozzátette: az ottani bankokkal ugyan nincs hazánknak közvetlen kapcsolata és görög államkötvények sincsenek nagy számban a magyar állam birtokában, de közvetett módon az athéni helyzet romlása a periféria országaira, így Magyarországra is hatással lesz.

Ehhez annyit tett hozzá a lapnak a nemzetgazdasági tárca tegnap, hogy az euróövezeti válság súlyosabbá válása, Görögország helyzete ronthatja a hazai kilátásokat is, de a Széll Kálmán Terv 2.0 készítésekor ezt figyelembe vette a kormány, így – több más intézkedés mellett – a költségvetésbe nagyon jelentős tartalékokat épített.

Kiemelték, hogy a 2,5 százalékos hiány a jelenleginél kedvezőtlenebb folyamatok esetén is teljesíthető.

Ennél szűkszavúbb választ kapott a Népszabadság a Magyar Nemzeti Banktól, ahol a vészforgatókönyv felől érdeklődtünk. Mint írták: „a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi pénzügyi és makrogazdasági folyamatok alakulását. A monetáris tanács április 26-i állásfoglalása megállapította, hogy a magyar pénzügyi közvetítőrendszer továbbra is stabil, sokkellenálló-képessége erős”. Közölték továbbá, hogy „a tanács megítélése alapján legrelevánsabbnak tartott kockázati pályákat az MNB június 28-án publikálandó inflációs jelentése mutatja majd be”. A visszafogott nyilatkozat persze nem jelenti azt, hogy a jegybankban ne foglalkoznának a kilátásokkal: a szakértők folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzetközi gazdaság alakulását.

A kormány képviselője Brüsszelben azzal nyugtatta a sajtó munkatársait, hogy a három évvel ezelőtt kirobbant válság idejéhez képest most a jegybank jóval nagyobb, 36-40 milliárd euró valutatartalékkal rendelkezik. A bankok tőkemegfelelése szerinte erős, a pénzügyi szektor jó állapotban van. Úgy látja, segíti helyzetünket az is, hogy küszöbön áll az IMF-megállapodás.

Nátrán Roland mondott meghökkentőt is: az ország most viszonylag magas hozamok árán (a középtávú futamidejű papírokra 8 százalékot kell fizetni) tudja magát finanszírozni, de a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint jóval 10 százalék fölötti hozamokat is elbír a magyar állam. Elemzők ugyanakkor már a 8 százalékos hozam finanszírozását sem látják hosszú távon lehetségesnek.