Az öregedés egyik oka, hogy a kromoszómák végeit védő "sapkák", az úgynevezett telomerák (vagy telomerek) minden egyes sejtosztódáskor rövidülnek. Az ismétlődő DNS-szakaszokból álló telomerák az életkor előrehaladásával végül teljesen elkopnak, a sejtosztódás leáll és a sejt elpusztul. Létezik ugyan egy enzim, az úgynevezett telomeráz, amely képes fenntartani a kromoszómák végeinek épségét és kijavítani a hibákat, de az enzimet kódoló gén a legtöbb sejtben csak a születés előtt aktív. Ezért a felnőtt sejtekben - néhány kivételtől eltekintve - nincs telomeráz-aktivitás. A kivételek közé tartoznak a felnőtt őssejtek és a ráksejtek, amelyek korlátlanul osztódnak, így - elvben - halhatatlanok - írja az Origo.

Spanyol kutatók egy vírus (AAV - adeno-asszociált vírus) segítségével felnőtt egerekbe juttattak be működőképes telomeráz gént. Az egerek csupán egyetlen génterápiás kezelést kaptak, ennek ellenére jelentősen javult általános kondíciójuk és meghosszabbodott az élettartamuk. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a bejuttatott telomeráz génről telomeráz enzim szintetizálódott, amely kijavította a felnőtt egerek lekopott teloméráit.

A Spanyol Nemzeti Rákkutató Intézet igazgatója, María Blasco által vezetett kísérletekben használt egerek jellemzően 150 hétig éltek. A géntárapiával egyéves korukban kezelt egerek 150 hetes élettartama átlagosan 24 százalékkal, a kétéves korukban kezelt egereké pedig 13 százalékkal hosszabbodott meg. Idősebb egerek felhasználásával a kutatók kiküszöbölték a rák kockázatának megnövekedését, amely a korábbi, fiatalabb egerekkel végzett kísérleteknél jelentősen megnőtt a nem kezelt egerekhez képest. A kutatók úgy vélik, hogy idősebb egerekben azért nem emelkedett a rák kialakulásának kockázata, mert már nem volt annyi idő a kórosan osztódó sejtek felszaporodásához.

"Azonkívül, hogy tovább éltek, a génkezelt egereknek erősebb volt a csontozatuk, javultak az anyagcsere-funkcióik, jobb volt a mozgáskoordinációjuk és az egyensúlyuk, valamint jobban teljesítettek a tárgyfelismerési teszteken" - mondta Bruno Bernardes de Jesus, az EMBO Molecular Medicine szabad hozzáférésű folyóiratban megjelent cikk társszerzője.

A folyóiratnak ugyanebben a számában jelent meg Utz Herbig, amerikai rákkutató kommentárja, amelyben megjegyzi: "Ez a munka fontos első bizonyítékul szolgál arra az elképzelésre, hogy a telomeráz-génterápia megvalósítható és potenciálisan biztonságos megközelítésmódja annak, hogy meghosszabbítsák az idősebb élőlények egészséges élettartamát. Az egyik következő lépés annak megvizsgálása lesz, hogy vajon hasonló eredményeket kapnak-e más emlősöknél is, amelyek jóval hosszabb ideig élnek az egereknél."
.